• sk
  • cz
  • hu
  • ru

Tinnitus A-Z

A fülzúgás és a halántéktáji fejfájás

Feltárult az összefüggés a fülzúgás és a halántéktáji fejfájás között

A fülzúgást gyakran kíséri fejfájás, mivel általában mindkettőnek ugyanaz az eredeti kiváltó oka, a stressz. De ha a fülzúgáshoz halántéktáji fejfájás kapcsolódik, amely a halántékcsontból indul ki, annak pedig eléggé komplex az anatómiai felépítése, és a fül, vagyis a hallás szerve felett helyezkedik el, ezért ennek a fejfájásnak külön figyelmet kell szentelni.

Ismertetjük azokat a tényezőket, amelyekkel kapcsolatban megállapították, hogy felelősek a halántéktáji fejfájással járó fülzúgásért.

A halántéktáji fejfájással járó fülzúgást okozó tényezők

1. számú tényező a stressz, amely felelős a halántékcsontból eredő halántéktáji fejfájással járó fülzúgásért. Valójában azok az emberek, akiknél a stresszhatás és a szorongás folyamatosan magas szintjen van, akiknek a munkaköre a telefonálás, és akik állandó veszélynek vannak kitéve, a leggyakrabban válnak a fülzúgás áldozataivá. A nyugtatóként szedett gyógyszerek és a szedatívumok esetleg csökkenthetik a stressz által okozott tüneteket, azonban nagyon messzemenő mellékhatásaik vannak.

2. számú tényező az álmatlanság (insomnia), vagyis az alváshiány, ahogyan azt a halántéktáji fejfájással járó fülzúgás kapcsán készült egyes esettanulmányok feltárták. A társaságok nemzetközi viszonylatban gyakran utazó menedzserei, akiknek az időzónák változása miatt is hiányzik az alvás, gyakran válnak ezen megrázó szenvedések áldoztaivá. A telefonos segélyszolgálatok munkatársai, akik gyakran kihagyják az alvást a más időzóna okán vállalt szolgálat miatt, ugyancsak gyakran említik a fejfájással járó fülzúgás előfordulását. Igaz, hogy ezekben a fizikai kényelmetlenséget okozó esetekben nincs szükség semmilyen gyógyszerre sem, mert a panaszok enyhülése azonnal bekövetkezik, amint az egyén újból nyugodtan alszik, legalább hét órát naponta.

3. számú tényező, a subarachnoid haemorrhagiára, azaz a pókhálóhártya alatti vérzésre vonatkozik, ami bekövetkezhet spontán módon a tágulat miatt megrepedt agyi verőérből, vagy súlyos fejsérülés miatt. Az ilyen esetek azonban nagyon ritkán fordulnak elő, eddig talán a fülzúgás 15000 esetéből 1.

4. számú tényező, a lumbálpunkcióra vonatkozik, mely során a cerebro-spinalis folyadékot csapolnak le tű segítségével. Eközben azonban fejfájás is felléphet, amely akár 12 óra hosszat is tarthat a procedúra után.

Korunk kutatói az amerikaiak millióit regisztrálják, akik az arc, a váll és a nyak krónikus fájdalmára panaszkodnak, valamint kínzó halántéktáji fejfájásra. Pluszban megjelennek a fül tünetei is, ezek a csengés, zúgás, ropogás, susogás, amelyek az egyik vagy mindkét fülben hallhatók, ezek jól ismert közös neve a fülzúgás (tinnitus).

A halántéktáji fejfájással járó fülzúgás: Másodlagos tényezők

Az előző állítással ellentétben, amely úgy magyarázta ezeket a kellemetlen epizódokat, hogy minden „a stressz miatt van”, mára már ismertté vált, hogy a fülzúgás miatt felelősség terhelheti a családot vagy azon körülmények egész csoportját, melyeket temporomandibuláris rendellenesség /temporomandibular disorder - TMD/ néven ismerünk. Ugyancsak megállapították, hogy a fejfájás és a fülzúgás a rendellenesség tünetei, nem maga a rendellenesség. Ezért ezen tünetek kezelése akkor lesz a leghatékonyabb, ha a elkezdődik a TMD gyógyítása.

Később megállapították azt is, hogy a fül eldugulása, a hallás elvesztése, a fülcsengés stb. a halántéktáji fejfájással együtt mind-mind összefügg azzal az állapottal, amelyet a  temporomandibuláris ízület (temporomandibular joint - TMJ) elváltozásának nevezünk. Azon tényen kívül, hogy a TMJ a fülhöz közel helyezkedik el, mechanizmusok egész csoportja van még ott jelen, amelyek minden bizonnyal nagy mértékben hoznak létre tüneteket. Például az izmok idegpályái, amelyek közvetlenül rá vannak kötve a fülre, ugyanabban a részben kezdődnek, ahol a rágóizmok idegpályái is. Ilyen elrendezés mellett nagyon egyszerű dolog előre látni, hogy egy kis hiba a jel értelmezésében változást okozhat a füllel összekötött izomban. Ezen kívül a ligamentum (Pinto’s Ligament) szomszédos a TMJ-vel, melyben a középfül apró csontocskái vannak. Tény, hogy a stressz kérdése itt is felmerül, mivel feltételezhető, hogy a TMD-vel kapcsolatos tünetek előfordulhatnak, ha a stressz átvivődik a TMJ-ről a középfülre. A tézist otomandibuláris szindrómának nevezik, s ezt taglalja Harold Arlan, MD, ORL sebész, aki egyúttal a klinikai professzor asszisztense két oktatási intézményben: Medicine College and Dentistry, N. Jersey és Rudkers Medical School.

Megfigyelték, hogy az ototoxikus gyógyszerek egyes típusai, amelyek az antibiotikumokban fordulnak elő, mint pl. az aminoglikozidekben, vankomicinben és eritromicinben; a kemoterápia és a kinin, felelőssé tehetők a fülzúgásért, továbbá az idősebb pácienseknél kellemetlen halántéktáji fejfájást is okozhatnak. Az említett gyógyszerek többségében jelenlevő toxinok minden bizonnyal idegességet váltanak ki a koponya halántéktáji részében, vagyis fájdalmat és rossz érzést keltenek az érintett részben.

A halántéktáji fejfájás egyike a fülzúgás kísérő jelenségeinek, és bár fontos, hogy megszabaduljunk tőle, azonban ha csak a tüneteket irtjuk ki, az sohasem segít. Ehelyett azzal kell próbálkozni, hogy magától a betegségtől szabaduljanak meg. A fülzúgásnak több eredeti oka is van, azokat mind be kell azonosítani, és azután lehet őket kiirtani, majd ezután a tünetek, mint a fejfájás, szintén elmúlnak. Ilyen a holisztikus gyógyászati eljárás, és ez indokolja, hogy miért működik ez a módszer ilyen jól a fülzúgás kezelése esetén.